AMI A HÁZAT ILLETI



Tapasztalatok talajkollektorral


Cégünk bemutatótermében több mint tíz éve hőszivattyúval oldjuk meg a fűtést / hűtést. Az épület fűtéséhez primer körként talajkollektor lett kiépítve.

talajkollektor

Az első télen, a talajkollektor lefektetésének az évében, a legnagyobb hidegekben a primer kör hőmérséklete bizony lement -6 ÷ -7°C-ig is. A talaj még nem volt kellőképpen tömörödve a csövek körül, a talaj hővezető képessége rosszabb volt a tervezettnél. Ennek következtében a - fagyállóval kevert - folyadék sűrűsége miatt a keringetésbe több energiát kellett fektetni (keringető szivattyú magasabb sebességfokozatban üzemelt), hogy meglegyen a megfelelő tömegáram. A tavaszi hóolvadás és az utána következő esős évszak, megtette a hatását, a csövek elkezdtek beiszapolódni. A következő télen már csak -2 ÷ -3°C-ig süllyedt a talajkollektor hőmérséklete. Még egy hóolvadás és esős évszak, és a csövek végleg jól beiszapolódtak (igazából erre építés, telepítés közben kellett volna jobban odafigyelni). Azóta telenként a primer kör hőmérséklete ritkán csökken +2°C alá.

A tapasztalatok alapján a talajkollektor körében a fagyáspontot -10°C alá kell beállítani, hogy az első fűtési idényben se legyenek gondok a fűtéssel. Természetesen a fagyáspontot méréssel ellenőrizni kell, csak így bizonyosodhatunk meg a hőszivattyú beállítási lehetőségeiről, a hőszivattyú megfelelő védelméről. Rosszul beállított hőmérséklet esetén a hőszivattyú elfagyhat! A FAGYÁSHIBA NEM GARANCIÁLIS!

A hőszivattyús fűtés nálunk annyi karbantartási munkát jelent, hogy időnként ellenőrizzük - a műszerek szemrevételezésével - a primer körben a nyomást és a hőmérsékletet (eddig semmi proléma nem akadt), a fűtési oldalon pedig - víz / levegő hőszivattyúról lévén szó - a levegőszűrőt rendszeresen, évente tisztítjuk. Ezen felül már csak a villanyszámla fizetése marad a fűtéssel való foglalkozásként, de ezt akkor is meg kellene tennünk, ha nem hőszivattyúval fűtenénk. A villanyszámlánkat pedig nagyon barátságos mértékben emeli csak a hőszivattyú használata, töredékét fizetjük annak a költségnek, mint amit a szintén jól automatizálható gázra kellene költenünk.

Talajkollektor és passzív hűtés

A talajkollektor hőmérsékleti eloszlása az év folyamán nagy ingadozásokat mutat. A talaj 1,5÷2 méter mélységben hamar felmelegszik 20°C körüli értékre, ami felett már nem igazán alkalmas passzív hűtésre. Passzív hűtésre a 18°C körüli hőmérsékletű víz a legalkalmasabb, ekkor a padlófűtés csövekbe is beereszthetőek, nem kell pára kicsapódástól tartani.
Ha a talajkollektor csövei mélyebbre vannak fektetve, például 2,5÷3 méteres mélységbe, akkor ez a felmelegedés egy kicsit később következik be, de magyarországi klimatikus viszonyok között mindenképpen még a nyár vége előtt. A tapasztalatok szerint a 2,5÷3 méteres mélységbe fektetett talajkollektor is a nyár végére kb. 22°C-osra melegszik.
Tehát ha passzív hűtést is szeretnénk a lakásunkba, akkor megfontolandó az egész évben egyenletesebb hőmérsékletet adó talajszonda vagy kútvizes primer kör kialakítása.
 

oldal tetejére




 
 Jogi nyilatkozat   /   Adatvédelmi nyilatkozat   /   Szállítási feltételek  /   Cégünkről 
 
 © PERMANENT kft. - 1993-2017 - Minden jog fenntartva!