AMI A HÁZAT ILLETI



Milyen hőszivattyúk léteznek?


A hőforrás és a hőátadás közege szerint beszélhetünk levegő-levegő, levegő-víz, víz-levegő, víz-víz hőszivattyúkról.

A levegő-levegő hőszivattyúnál a külső hűvösebb levegőből vonjuk el a hőmennyiséget és azt a belső levegőnek adjuk át (légfűtés). Ennek a rendszernek a hátránya, hogy működési hőmérséklet tartománya korlátozott, a mai levegő-levegő hőszivattyúk esetén kb. -5°C alatti hidegben nagyon rossz hatásfokkal működik.

A levegő-víz hőszivattyúnál szintén a külső hűvösebb levegőből vonjuk el a hőmennyiséget és azt egy melegvízzel működő belső fűtési rendszernek adjuk át. A tehetetlensége nagyobb, mint a levegő-levegő hőszivattyúnak, viszont a hátrány is megmarad, hogy kb. -5°C alatt nagyon rossz hatásfokkal működik.

A víz-levegő hőszivattyúknál a hőforrás valamilyen folyadék-áramoltatású hőcserélő (méretezni kell!), mellyel a külső környezetből (talajból - ezt nevezzük geotermikus hőhasznosításnak - vagy nagy tömegű vízből, pl. kútból vagy tóból) vonjuk el a hőt és azt a belső levegőnek adjuk át (légfűtés).

A víz-víz hőszivattyúknál külső nagy tömegű vízből (például - hőcserélőn keresztül - kútból) vonjuk el a hőenergiát és azt a belső csővezetékben keringő folyadéknak adjuk át (falfűtés, padlófűtés, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtésben keringő folyadéknak).

A fenti fajták közül a víz-víz hőszivattyúk működtethetők a leghatékonyabban és legkomfortosabban. (A légfűtés például hálószobában éjszaka nem feltétlenül előnyös!)

oldal tetejére




 
 Jogi nyilatkozat   /   Adatvédelmi nyilatkozat   /   Szállítási feltételek  /   Cégünkről 
 
 © PERMANENT kft. - 1993-2017 - Minden jog fenntartva!