AMI A HÁZAT ILLETI



Milyen hibákat szoktak elkövetni a telepítők?


Ha a hőszivattyú hibakóddal áll le, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hőszivattyú elromlott. A hőszivattyúba a működési feltételeit ellenőrző érzékelők, kapcsolók vannak beépítve, melyek a hőszivattyú normális működéséhez szükséges körülmények lényeges megváltozására letiltják a hőszivattyú működését.

Az alábbiakban felsorolunk - a teljesség igénye nélkül - néhány szokásos hibát, melyet ha megelőz, elégedettebb lesz a hőszivattyúja működésével, gazdaságosságával, és nem utolsó sorban csökkenti a hibakóddal történő leállások számát:

A hőszivattyú bekötésekor:

A hőszivattyú minden vizes körébe áramláskapcsolót kell beépíteni! Az áramláskapcsoló kihagyása a garancia megszünését vonja maga után! Ezzel ugyanis egy fontos védelmi funkciót iktat ki a hőszivattyúból.

A hőszivattyúhoz csatlakozó csővezetékek belső átmérője nem lehet kisebb a hőszivattyún található csőcsonkok belső átmérőjénél!

A lakásban:

A leggyakoribb hiba a nem elégséges méretű hőleadó felület, ami úgy jelentkezik, hogy a hőszivattyútól nem tudjuk elvenni a megtermelt meleget, és azt eredményezi, hogy a hőszivattyú hibajelzéssel leáll. A lakás fűtésekor a hőleadó felületek növelésével csökkenthető a fűtővíz hőmérséklete. Ilyen gondolatmenetből kiindulva - az üzemeltetési költséget tekintve - a hőleadó felületek "túlméretezése" kifizetődő. Mert bár ebben az esetben is nagyobb lesz a megmozgatandó folyadék tömege, ám az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz előállításával sokkal több energiát takarítunk meg, mint amennyit az esetlegesen nagyobb teljesítményű fűtési keringető szivattyú elfogyaszt. A hőszivattyú teljesítményének és az épület hőigényének azonban mindenképpen összhangban kell lennie.

Ugyanezt a hibát eredményezi a nem elég nagy hőtároló térfogat. A hőtároló térfogatot a beépítendő hőszivattyúhoz kell méretezni, hogy elég gyorsan el tudjuk venni a hőszivattyútól a megtermelt hőmennyiséget. Minél nagyobb mennyiségű vizet kell felmelgítenünk, minél nagyobb a fűtéskör térfogata, annál nagyobb a tehetetlensége, annál lassabban fog lehülni. Tehát minél nagyobb tömegű vizzel melegítjük a lakást, annál alacsonyabb hőmérsékleten elég tartani a fűtővíz hőmérsékletét. Ilyen okból - elsősorban a fan coilos fűtésnél - puffertartályt kell beépíteni a fűtésvíz térfogatának a növelésére. (Persze a puffertartály méretének a növelése nem ér semmit, ha a helységek hőigényéhez nem igazodik a hőleadó felületek mérete.)

2-kutas vagy nyílt vízkörű rendszereknél:

Nyílt vízkörű rendszereknél könnyen előfordulhat, hogy homokszemcséket, egyéb szennyezőanyagot tartalmazó vizet keringetünk a primer oldalon. Ebben az esetben külső hőcserélő beépítése ajánlott, hogy a vízből kiülepedő szennyező anyagok ne a hőszivattyú belsejében lévő hőcserélőt tömítsék el. Annak cseréje ugyanis sokkal drágább lenne, mint a külső hőcserélő cseréje, és az eltömődés miatti csereigény nem tartozik a garanciális javítások körébe. A külső hőcserélő rendszeres időközönkénti átmosásával, tisztításával megelőzhető az eltömődés, folyamatosan biztosítható a hőszivattyú megfelelő működési hatásfoka.

Ha a vízkörbe szűrő van beépítve, gondoskodni kell annak tisztán tartásáról, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő folyadékáramot. Szűrő alkalmazása esetén is lehetnek lerakódások a hőcserélőben, ezért gondoskodni kell a hőcserélő rendszeres időközönkénti átmosásáról, tisztításáról a megfelelő hatásfok biztosítása érdekében.

"2-kutas rendszer" állhat több kútból is. Magyarországon nem minden helyen nyeli el a talaj a kiszivattyúzással azonos sebességgel a visszapumpált vizet. Ezért "nyelő kútnak" használhatunk kettő vagy akár több kutat is. Mindegyik kútra teljesülnie kell, hogy a "forrás kúttól" minimum 10m távolságra legyen, és a kutakat légvonalban összekötő szakaszok lehetőleg ne essenek épület alá. (A hőszivattyúkhoz szükséges térfogatáram meglehetősen nagy, a talajban kialakuló áramlás sebessége is viszonylag nagy lesz, a víz üregeket moshat ki magának, amivel megváltozik a talaj terhelhetősége.)

Vízszintes talajkollektornál és függőleges talajszondánál:

Ezeket a külső köröket környezetvédő fagyállóval kevert vizzel kell feltölteni. A fagyálló folyadék nem örökéletű! Bizonyos időközönként (általában évente) ellenőrizni kell a talajkollektorban illetve a talajszondában keringő folyadék fagyáspontját. Szükség (elhasználódás) esetén a teljes folyadékmennyiséget ki kell cserélni.

Nem megfelelő méretezés is okozhat működési zavart:

- Ha a külső kör alul van méretezve, akkor a hőszivattyú nem tud elegendő hőmennyiséget kivenni a talajból. A folyadéknak nincs ideje visszamelegedni, mire újra a hőszivattyúhoz ér. Egyre hidegebb folyadékból kellene a kívánt hőmennyiséget megkapni. A fagyállós folyadék lehül, besűrűsödik, "lefagyás" hibajelzéssel a hőszivattyú leáll. Ugyanilyen hibajelzéssel áll le a hőszivattyú, ha a keringető szivattyú túl kicsi, azaz nem tudja a megfelelő folyadékáramlási sebességet biztosítani a hőszivattyú számára.

- A túlméretezés nem okoz működési rendellenességet, csupán a hatásfokot rontja azzal, hogy több energiára van szükség a minimálisan elégséges folyadékmennyiségnél nagyobb tömegű folyadék megmozgatására.

A primer kör nem megfelelő légtelenítése miatt a hőszivattyú nem tud elegendő hőmennyiséget kivenni a külső körből, hatása ugyanaz, mint az alulméretezés hatása, a hőszivattyú hibajelzéssel leáll.

Levegő/víz hőszivattyúknál:

- A levegő/víz hőszivattyút nyílt térben, levegő által szabadon körüljárható módon kell elhelyezni. Nem jó megoldás 4-oldalról zárt helyre, például zárt világítóudvarba tenni. A készülék maga körül lehűti a levegőt, sokkal rosszabb hatásfokkal működik, mint szabad térben.

- TILOS tetőt építeni a hőszivattyú fölé a hőszivattyú tetejétől mért 2m távolságon belül! Biztosítani kell a hőszivattyú számára, hogy ne az általa már lehűtött levegőből akarjon további hőmennyiséget kinyerni.

oldal tetejére




 
 Jogi nyilatkozat   /   Adatvédelmi nyilatkozat   /   Szállítási feltételek  /   Cégünkről 
 
 © PERMANENT kft. - 1993-2017 - Minden jog fenntartva!