AMI A HÁZAT ILLETI



GYIK


GYIK = azaz GYakran Ismételt Kérdések

1. Van egy családi házam. Radiátoros fűtés van benne. Hogyan tudnék hőszivattyús fűtésre áttérni?

A radiátoros fűtési rendszereket általában magas hőmérsékletű fűtésre tervezték. Ha a korábbi tapasztalatok alapján a fűtővíz hőmérséklete bármilyen kinti hőmérséklet esetén sem haladja meg a 40-45°C-t, akkor az Ön fűtési rendszere minden átalakítás nélkül alkalmas hőszivattyús fűtésre. Ez a kevésbé valószínű eset. Sokkal inkább előfordulhatnak olyan esetek, amikor a fűtési idény nagy részében a fűtővíz hőmérséklete 40-45°C, a leghidegebb téli napokon pedig eléri akár a 60°C-ot. Ezek a fűtési körök elvileg rákapcsolhatóak lennének egy hőszivattyúra, de a legnagyobb hidegben nagyon rossz hatásfokkal működnének, az üzemeltetésük ilyenkor egyenlő azzal, mintha villanyárammal fűtenénk. Ez ugyan a levegőt nem szennyezi, de a létező legdrágább fűtési mód. Az ilyen fűtési körök átalakítás nélkül nem alkalmasak arra, hogy gazdaságos hőszivattyús fűtést alakítsunk ki velük. Egy átalakítás mindenképpen megtérül a későbbi üzemeltetési költségeken.

2.  Milyenre alakítsam át a radiátoros fűtési rendszeremet?

A radiátoros fűtési rendszerek legkisebb kosszal járó átalakítása történhet úgy, hogy fan coilokat szerelünk fel a radiátorok helyére, a korábbi csővezetékeket megtartva. Általában elég az ugyanakkora felületű fan coil beépítése, mivel itt egy gyorsított hőleadásról van szó. De természetesen minden átalakításhoz épületgépészeti terv szükséges. Fan=ventillátor + coil=tekercs párosításról van szó, melynél a tekercsben folyik a melegvíz (fűtéskor) vagy a hidegvíz (hűtéskor) és a ventillátorral fújjuk át ezen a tekercsen a levegőt, hogy gyorsítsuk a hőleadást. Ez az elrendezés a legmegfelelőbb a kettős célú, fűtési és hűtési rendszer együttes kialakításához.

Másik megoldásként jöhetnek szóba olyan átalakítások, melyek abszolút a hőszivattyúhoz valók: padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés kiépítése. Ezek az átalakítások azonban jóval nagyobb kosszal járnak, viszont a későbbi üzemeltetési költség ezek alkalmazása mellett lesz a legalacsonyabb. Ezeknek a fűtési módoknak hűtésre való alkalmazása fokozott elővigyázatosságot igényel. A hűtővíz hőmérséklete nagyon pontosan szabályozott kell legyen, a páralecsapódást az épület szerkezetében meg kell akadályozni a hűtővíz megfelelő hőmérsékletre állításával.

3.  Most egy 24kW-os gázkazánnal fűtök. Mekkora teljesítményű hőszivattyúra lenne szükségem?

Az, hogy most mekkora gázkazán (vagy egyéb kazán, hőforrás) van beépítve, nem azt tükrözi, hogy a lakásnak mennyi a hővesztesége. Régebben mindenki akkora kazánt vett, amekkorát éppen kapni lehetett. Azon belül pedig akkorát, amekkora bőségesen elegendő volt a lakás gyors felfűtésére. (Nem volt túl nagy különbség árban a különböző teljesítményű háztartási méretű kazánok között.) Egy gyors felfűtéshez mindig nagyobb teljesítmény szükséges, mint egy hőmérséklet szinten tartásához. A hőszivattyú akkor dolgozik a leghatékonyabban, ha a meglévő szobahőmérsékletet akarjuk vele szinten tartani. A lakásunk hőveszteségét mindenképpen érdemes kiszámíttatnunk egy épületgépésszel, aki a helyileg alkalmazott építési anyagok függvényében elég jó becslést tud adni a szükséges beépítendő fűtőteljesítményre vonatkozóan. Hőszivattyút maximum 15-20%-kal érdemes csak túlméretezni, hogy egy esetleges néhány órás áramszünet után se okozzon problémát a visszafűtés. Hőszivattyúk esetén az ennél nagyobb mértékű túlméretezés rendkívül sokba kerül, irreálisan sokat kellene fizetnünk azért a teljesítményért, amit nem is használunk az év nagy részében. Ha a teljes biztonságra akarunk törekedni, akkor inkább egy második fűtési lehetőséget is be kell építenünk (vagy meghagyni a korábbi kazánt tartaléknak), amivel az év azon néhány napján, amikor a hőmérő higanyszála a -20°C-ot is alig éri el, megfelelő meleget tudunk biztosítani magunknak és szeretteinknek.

Tapasztalatként azért elmondunk egy példát: Egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, elegendőnek bizonyult egy 10kW csúcsteljesítményű víz/víz hőszivattyú, miután a tulajdonos lecserélte a nyílászárókat és körbeszigetelte a házat 15cm-es vastagságban. A lakásban padlófűtés van és a lakók 23°C-ot tartanak ideális benti hőmérsékletnek.

4. Van-e lehetőség kedvezményes tarifával üzemeltetni a hőszivattyút?

Kedvezményes tarifa igénylésére többféle lehetőség kínálkozik.

Az ország nagy részén elérhető az úgynevezett GEO-tarifa, mely napi 20 óra rendelkezésre állást és 2x2 óra üzemszünetet jelent. A tapasztalatok alapján az üzemszünet általában csúcsidőben van, amikor az emberek többsége munkából hazatérve melegvizet használna.

Magyarország teljes területén elérhető a H-tarifa, mely 24 órás rendelkezésre állással a fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) kínál kedvezményes tarifát. Ezen időszakon kívül nappali tarifa érvényes az erre a mérőre kötött fogyasztókra. Ha valaki a hűtést is hőszivattyúval akarja megoldani, a hűtési idényre a kedvezmény nem vonatkozik.

Mindkét kedvezményes tarifa a nappali díjszabás kb. kétharmadáért érhető el.
 

5. Nem egészségtelen a padlófűtés? Sokan ezt mondják rá!

A padlófűtést nem fűtésre tervezték, hanem temperálásra. Ha a padlófűtést arra használjuk, amire tervezték, akkor egyáltalán nem káros az egészségre, sőt...! Azzal, hogy a padlót 23-26°C-osan tartjuk, még egészségesebb környezetben leszünk, nem sugározza a padló a hideget az izületeinkre. Ha hosszas ülőmunkát végzünk, nem fázik a lábunk. Padlófűtés esetén a szoba függőleges hőmérséklet-eloszlása sokkal egyenletesebb, mint bármilyen egyéb fűtési módnál. A padlónál és a mennyezetnél mért hőmérsékletkülönbség - átlagos belmagasságú helyiség esetén - általában nem lépi túl a 2°C-ot.

Az "egészségtelen" jelzőt akkor ragasztották rá a padlófűtésre, amikor úgy húsz-harminc évvel ezelőtt a lelkes amatőr házépítők beöntötték a padlóba a padlófűtés-csöveket, és ugyanúgy kezdték el használni, mint  korábban a radiátoros fűtést. Vagyis amikor nincsenek otthon, akkor nem fűtenek, és ha hazaérnek, akkor jól bemelegítenek mindent, hiszen a falak a hideget sugározzák.

Ha a padlófűtéses fűtési rendszerünket a hőszivattyúval úgy használjuk, hogy ősszel bekapcsoljuk a fűtést, és tavasszal kikapcsoljuk, közben pedig hagyjuk, hogy a vezérlő automatikusan tartsa a beállított hőmérsékletet, akkor soha nem emelkedik a padló hőmérséklete olyan magasra, ami kellemetlenné, vagy egészségtelenné tenné az ott tartózkodást. Csak úgy kell használni, amire tervezték!
 

oldal tetejére




 
 Jogi nyilatkozat   /   Adatvédelmi nyilatkozat   /   Szállítási feltételek  /   Cégünkről 
 
 © PERMANENT kft. - 1993-2017 - Minden jog fenntartva!